NYELVTAN TÉTELEK
|
A szöveg, a szöveg kifejtettsége A szöveg szavunk a szó a nyelvújításkori származékszava. Alapja a sző ige. Metaforikusan érzékelteti, hogy a szöveg egy szerkesztett, összefüggő, kerek egység. „... és a lágy bársonyra dőllen tarka eszméi sorra s;ó’ae,n, elmerengiem, eliünődtem...” Edgar A. Poe: A holló A szöveg a nyelv ős beszéd legnagyobb egysége. Általában egymással összefüggő mondatok esetleg bekezdések sora. Jellemző vonása a szerkesztettség. A szöveg megvalósítja a beszélők (adó, vevő) között a kapcsolatot azt fenntartja, majd lezárja. A szöveg üzenetet közvetít, rendszerint több mondat együttesből áll. Szerepe: ? felhívó jelleg ? érzelemkifejezés ? ismeretközlés. A szöveg három alapvető funkciója nem kizárólagosan jellemez egy-egy szöveget, hanem összefonódva, színeződve. A beszédben az élőszó kifejezőeszközeivel is érzékeltethetjük ezeket a tényezőket (hangsúly, hanglejtés, rím, ritmus, szünet, beszédtempó stb.). Írásban írásjelekkel utalunk ezekre (... !?) A szöveg mondatait a grammatika szabályai szerint megszerkesztjük és a mondanivalónak megfelelően beleszerkesztjük a szövegbe. Tartalom szerint a teljesség, a megformálás szempontjából kerekség, zártság kell jellemezze a szöveget. A szövegek terjedelmüktől függően: ? fejezetekre ? szakaszokra ? bekezdésekre tagolódnak. A hosszabb szöveget bekezdésekre, szakaszokra tagoljuk. A bekezdés a szövegnél kisebb, de a mondatnál általában nagyobb egység. A bekezdés egy összefüggő gondolatcsoport kifejtése. A bekezdést írásban jelölni tudjuk, de az élőszóban is érzékeltethető a bekezdés. A bekezdés egységét a mondatok közötti többféle tartalmi-logikai összefüggés biztosítja. Leggyakrabban használt összefüggések: kapcsolatos, magyarázó, elemzéses, következtető, ok-okozati A jól megszerkesztett bekezdés jellemzői: ? lényegretörő, tárgyratőrő, rávezető ? érdekes. ? Bekezdés és tételmondat kapcsolata: ? Ha a bekezdés elején van a tételmondat, akkor utána következik a kifejtés, részletezés. ? A bekezdés végén a tételmondat összefoglal, összegez. ? A bekezdés közepén a tételmondat a csúcs: az előtte lévő mondatok előkészítik, az utána lévők magyarázzák. A nyelvi megnyilatkozáskor a szövegeinkben mindig annyit közlünk, ami elengedhetetlen a szöveg megértéséhez. A beszédhelyzet és a szövegösszefüggés megszabja a szöveg nyelvi kifejtettségének mértékét. A szövegkohézió megteremtésében a szöveg kifejtettsége is szerepet játszik. A nyelvi kifejtettség szükséges és elégséges kell legyen. Ugyanakkor, amit nem mondunk ki éppúgy formálja a közlést, mintha részleteztük és kiegészítettük volna. Ezt hívjuk kifejtetlenségnek. Megkülönböztetünk szerkezeti és tartalmi-jelentésbeli kifejtetlenséget. ? Szerkezeti kifejtetlenség ? a nyelvtani kapcsolóelemek hiányából ? hiányos mondatok használatából ? tagolatlan mondatok használatából ? nominativ stílus használatából adódik. ? Tartalmi-jelentésbeli kifejtetlenség A stilisztikában ezt a stíluseszközt ellipszisnek, más szóval kihagyásnak, hiányosságnak, implicitásnak hívják. A hiányosság nyelven kívüli tényezőktől is függhet: ? előismeret, előtanulmány ? kulturális, műveltségi szint ? beszédhelyzet LETÖLTÉS | ||||||||
|
|
||||||||